Nem ölõ fegyverek - a gyorsabb és tartósabb béke eszközei

Úgy védd meg magad, és társaidat, hogy ne ölj! A történelem kezdeteitõl - s különösen az ölést tiltó nagy világvallások elterjedése óta - ezt a (mindeddig) szinte lehetetlen feladatot kellett (volna) megoldania azon közösségek vezetõinek, akik a más közösségekkel kialakult súlyos konfliktusok idején vezették népüket. Ügyes diplomáciai, hírszerzési manõverekkel, kompromisszumkeresõ hozzáállással olykor-olykor sikerült is áldozatok nélküli sikert elérni, de az esetek túlnyomó többségében a gyõzelmi mámort emberek százainak - ezreinek, millióinak, stb. - kiontott vérével kellett megfizetni. Mindeddig. Mert most itt az új lehetõség az áldozatok nélküli küzdelemre (ha minden kötél szakad, és végül mégis harcolni kell): a nem ölõ fegyverek.

Rendfenntartási célokra már viszonylag régen alkalmaznak olyan eszközöket, amelyek bizonyos körülmények között esetleg harctéren is sikeresen használhatóak. (A könnygáz pl. alkalmas lehet a harctéri ellenfél megzavarására, védekezõ-képességének csökkentésére is.) A laboratóriumokból azonban egyre több olyan fegyver (és egyéb hadiszer) kerül ki, amely háborús szituációban a könnygáznál lényegesen hatásosabban alkalmazható az ellenfél ölés nélküli semlegesítésére. (Akusztikus fegyverek, elektromágneses-impulzus-, valamint mikrohullám-fegyver, fém-gyengítõ, gumioldó, robbanómotort-leállító vegyianyagok, stb.)

A legtöbb - a nyilvánosság számára is bizonyos mértékben hozzáférhetõ - fejlesztés az Egyesült Államokban folyik, többek között a Los Alamos National Laboratory-ban, a Marine Corps Research Center-ben, a Pennsylvania State University, Institute for Non-Lethal Defense Technologies részlegében és sok egyéb kutatóhelyen.

Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma már a 80-as évek eleje óta foglalkozik a témával, s bár az érdeklõdés a 90-es évek elején alábbhagyott, néhány éve újra nagyobb figyelmet kaptak a nem-ölõ fegyverek. Többek között Chris és Janet Morris NÖF (nem-ölõ fegyver) aktivistáknak köszönhetõen, akik elérték, hogy személyesen is fogadták õket a Pentagonban, és meghallgatták érveiket. Chris Morris lelkész a nem ölõ fegyverek érdekében kifejtett munkáját az evangelizáció részének, egy sajátos missziónak tartja. A Pentagon-beli látogatás alkalmával kiderült, hogy a tábornokok egy része is osztja nézetüket abban, hogy az amerikai fegyveres erõknek szükségük van ilyen típusú fegyverekre. Szomáliában például, a békefenntartásra odavezényelt amerikai katonáknak a tömegbõl lövöldözõ orvlövészekkel kellett megküzdeniük: ez merõben új szituáció volt, amely a tengerészgyalogosokban is fogékonyságot ébresztett a nem-ölõ fegyverek iránt. A kormány is - bár a hagyományos fegyverekhez képest csekély, de - egyre növekvõ mértékű pénzügyi keretet biztosít ennek a kutatási területnek.

Néhány a legfontosabb nem-ölõ fegyverek közül:

Kémiai anyagok: Alvást, kábulatot elõidézõ szerek (a kísérletek már a végsõ stádiumban vannak), irritáló szerek (pl. könnygáz, bűzt árasztó anyagok.).

Optikai fegyverek: Átmeneti vakságot okoznak: kis energiájú lézer, optikai bomba (a már hadrendbe állított fegyver használatát - a végleges vakság veszélye miatt - a javított változat elkészültéig átmenetileg megtiltották az USA hadseregében.)

Akusztikus fegyverek: Egyik típusa alacsony frekvenciájú - folyamatos - sugárzást gerjeszt (50 Hz alatt), amely a cél-személyben zavartságot, hányingerrel járó erõs rosszullétet idéz elõ. (Különösen repülõkrõl és helikopterekrõl történõ alkalmazásához fűznek nagy reményeket.)
Más változata "akusztikus lövedéket" lõ a célpontra (hangimpulzust), amely nagyerejû, tompa ütésként ér célba, s harcképtelenné teszi az ellenfelet. A hangot elektronikus úton is gerjeszthetik, de pl. a san diegói Maxvell Technologies nemrég szabadalmaztatott akusztikus fegyvere egy hengerben belobbanó gáz robbanásának (koncentrált, pontosan irányított) hangjával éri el az elõbb említett hatást.

Bénító lézer: A vázizmok megbénításával - max. 220 méteres távolságból - teszi harcképtelenné a célszemélyt.

Nagy energiájú mikrohullám: Egyik változata, amelynek hullámai mélyebben behatolnak a szervezetbe, fájdalomérzetet, gyengeséget, zavartságot okoz, a másik változat a bõrfelületen égés-szerű fájdalmat okozó, de valódi sérüléssel nem járó hevítéssel operál. Sikeresen lehet alkalmazni a mikrohullámot az ellenséges jármûvek motorjának leállítására is.

Feltartóztató "hadiszerek": Ragadós hab, csapda-háló és ultra-síkosító folyadék.
Az ellenfél hadieszközeinek tönkretételére kifejlesztett kémiai és biológiai szerek: Egy részük a gumi és műanyag alkatrészek feloldására, a benzin- (gázolaj-, stb. …) utánpótlás tönkretételére alkalmas, mások a fémeket és az ötvözeteket teszik rideggé, könnyen törhetõvé.
Bizonyos (égést gátló) anyagok az ellenséges jármûvek közelében a levegõbe juttatva a robbanómotoros jármûvek leállását képesek elõidézni. Ugyanerre a célra alkalmasak - többek között - azok a mikrokapszulák, amelyek hõ hatására eredeti méretük százszorosára tágulnak.

Nagy energiájú elektromágneses-impulzus fegyver: Rövid, intenzív energia-impulzust bocsát ki átmeneti áramlökést hozva létre a megcélzott készülékekben (több ezer voltos feszültséggel), amely tönkreteszi a félvezetõs alkatrészeket. Műholdra telepíthetõ változat is készül, de rakéta orrába építve is hatásos lehet (támadás elõtt a célterületre kilõtt rakétákkal megbénítható az ellenfél radar-, kommunikációs-rendszere, az elektronikus alkatrészekkel rendelkezõ fegyverek is használhatatlanná válnak. (Videó a Discovery Channel honlapján)

Az Egyesült Államok katonai doktrínája elsõsorban nem háborús szituációkra ajánlja a nem-ölõ fegyvereket. (Suhajda: Non-Lethal Weapons For Military Operations Other Than War.)
Az igaz, hogy a békefenntartó katonák kerülhetnek leggyakrabban olyan szituációba, amikor a hagyományos fegyverek használata az utolsó pillanatig kerülendõ - pl. a kõdobáló fiatalokkal szemben - de az itt - és a rendfenntartásban - szerzett tapasztalatok alapján a nem-ölõ fegyverek remélhetõleg fokozatosan bekerülnek a hagyományos hadviselésbe is.

A polgári rendfenntartásban rohamosan terjednek pl. a kilõhetõ elektródás sokkolók, az USA minden rendõrõrse fel van szerelve ilyenekkel. A statisztikák meggyõzõek: A bűnelkövetõi és a rendõri sérülések és halálesetek is jelentõsen (70-80 százalékkal !) csökkentek bevezetésük óta.

A terrorista fenyegetések erõsödése is növeli az alternatív fegyverek iránti érdeklõdést, mert számos kritikus helyzetben (pl. túszejtés, gépeltérítés) ezek kínálják a legjobb - legkevesebb ártatlan áldozattal járó - megoldást.
Így aztán egyre nagyobb pénzek fognak áramlani e terület kutatásába, és egyre jobb, megbízhatóbb fegyverek kerülnek ki onnan.

Hosszabb távon elképzelhetõ, hogy minden típusú katonai feladat elvégezése lehetségessé válik ilyen eszközökkel, és ez olyan lehetõség, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a közösségek közti feszültségek és konfliktusok tragédia-jellegét: Gyorsabban eljön és tartósabb lesz a béke a vértelen, vagy csaknem vértelen konfliktusok után.